Aktuális közlemény


EÜ dolgozók koncertje

Részletek megtekintése
 
 
Aktuális téma


Jelenleg nincs aktuális téma!
KONTAKTOLÓGIA KIALAKULÁSA; A KONTAKTLENCSE ÉS TÖRTÉNETE
A kontaktológia jelentése

A kontaktológia a szemészet, a szemészeti optika és optikai segédeszközök területeinek olyan közös tudományága, amely a kontaktlencsékkel kapcsolatos és a kontaktológia tevékenység végzéséhez szükséges ismereteket foglalja össze.
A kontaktológiai tevékenység magába foglalja a páciensek szemészeti-kontaktológiai vizsgálatát, lencseviselésre való alkalmasságuk megállapítását, a páciens számára legmegfelelőbb lencse paramétereinek meghatározását, ezenkívül a páciens megtaníttatását a lencsék felhelyezésére levételére, ápolására és a lencseviselés szabályaira.
 
A kontaktológia kialakulása, fejlődése

A múlt század elején még a kontaktlencse optikai segédeszközként elég ritkán került alkalmazásra a nehezen viselhető üveg alapanyaga miatt. A múlt század 30-as éveitől a lencsék viselhetősége a műanyag kontaktológiai alkalmazásával - amely magyar találmány volt - jelentősen javult és ezzel párhuzamosan a kontaktlencse viselése is egyre jobban elterjedt. A kontaktlencsék világméretű, elterjedése azonban a hatvanas évektől tömegesen bevezetett lágy alapanyagú, könnyebben viselhető kontaktlencsékkel valósult meg. Ezzel párhuzamosan a szemészet, a szemészeti optikai és az optikai segédeszközök területéről új tudományágként fejlődött ki a kontaktológia. A kontaktológia állandó dinamikus fejlődésben van, újabb és újabb kontaktlencse alapanyagok kerülnek alkalmazásra a kontaktlencsék gyártásában. Az új lencsék egyre jobban megfelelnek a jó optikai funkció, a biztonságos viselés és kényelem követelményeinek.

Az utóbbi évtizedekben az is bebizonyosodott, hogy a kontaktlencse nemcsak a szem egyszerű optikai hibája korrigálásának egyik jól bevált módszerévé vált, hanem összetettebb optikai hibák korrigálására is kiválóan alkalmas. A kontaktlencsés korrekció előnye a szemüveggel és az optikai műtéti korrekciós módszerekkel szemben, hogy magas dioptria-tartományban, valamint a szaruhártya nagyfokú egyenetlensége esetében is igen jó eredmény érhető el vele. Az optikai műtéti módszerekkel szembeni további előnye, hogy a szem törőerejének változása esetén is a megváltozott optikai hiba könnyen javítható a változásnak megfelelő másik törőerejű lencse illesztésével. Ma már a kontaktlencse nemcsak optikai célból kerül alkalmazásra, hanem kozmetikai célból, a szem színének megváltoztatására; kozmetikai-esztétikai célból, a szem elülső felszínén látszódó torzító elváltozások eltüntetésére; valamint terápiás célból is, egyes szaruhártyabetegségek gyógyítására. A kontaktlencse alkalmazási területének bővülése azonban egyre több kontaktológiai ismeretet is megkövetel.

Az egyre bonyolultabb összetételű különböző műanyag alapanyagok kontaktológiai alkalmazásával a kontaktlencse ápolószereinek is egyre összetettebb igénynek kell megfelelni. Sokkal egyszerűbb volt az üvegből készült kontaktlencsék tisztítása és fertőtlenítése a jelenleg forgalomban lévő kontaktlencséké. A lágylencsék tömeggyártásának bevezetésével a lencsék előállítási költsége jelentősen lecsökkent, amely egyes egyszerűbb optikával rendelkező lágy lencsetípusoknál lehetővé tette az ápolást nem igénylő, "napi eldobható" lencsék forgalmazását is. Mivel a napi eldobható lágylencsék viselése lényegesen költségesebb a jelenleg legnépszerűbb napi ápolást igénylő, havi cserélésű lágylencsékénél és a ma is még egyedi gyártású keménylencséknél a napi eldobható típus a közeljövőben nem valósítható meg, a kontaktlencsék ápolószereire sokáig lesz még szükség.
 
A kontaktlencse

A kontaktlencse jelentése a magyar szabvány szerint (amely megegyezik az 1997-ben kiadott európai szabvánnyal): bármely, a szem felületén való viselésre tervezett lencse.
A kontaktlencse besorolása az Európai Közösség útmutatója szerint invazív orvostechnikai eszköznek számít, mivel közvetlenül érintkezik a szem felszínével. A kontaktlencse ilyen jellegű besorolása is megerősíti azt a követelményt, hogy a kontaktológiai tevékenységgel csak megfelelő képzettséggel rendelkező szakemberek foglalkozhassanak.

A kontaktlencse alkalmazásának területei
  • Optikai célból
    Leggyakoribb alkalmazási terület, amelyhez az egyszerű szférikus optikai korrekción kívül az asztigmia és a presbyopia korrekciója is hozzátartozik
  • Nem optikai célból
    Kozmetikai célból: színezett és színes lencsével a szivárványhártya színárnyalatának, vagy színének megváltoztatására
    Prosztetikai célból: színes lencsével a szivárványhártya funkciójának pótlására
    Terápiás célból: szaruhártya betegségek gyógyítására, symblepharon meglőzésére, amblyopia kezelésére

    A szemen való viselésre tervezett, de nem kontaktológiai célból alkalmazható kontaktlencsék (kontaktkagylók)
  • Speciális kontaktkagylók a szemészeti diagnosztika és terápia céljaira A szemre kontaktanyaggal felhelyezhető kontaktkagylók, amelyek a szaruhártyafelszín törőerejét "kikapcsolva" a szemfenéket réslámpával, vagy operációs mikroszkóppal könnyen vizsgálhatóvá teszik. Különböző szögben elhelyezett tükröket is tartalmazhatnak, amely által a szemfenék perifériásabb része és a csarnokzug is jól vizsgálhatóvá válik.
    - Szemészeti diagnosztika: pl. hármas-tükör, gonioscopiás lencse, vitrektómiás lencse
    - Szemészeti terápia: A diagnosztikában használt kontaktkagylókat egyaránt fel lehet használni a kisegítő terápás eszközként is pl.: hármas tükröt szemfenéki lézerkezelésnél, vitrektómiás lencse vitrektómia műtéteknél.
  • ERG-kagyló
         - Elektródát tartalmazó kontaktkagyló, amely a látásinger hatására keletkezett elektromos potenciált a szaruhártyán fel tudja fogni.
  • A szem védelmét szolgáló kagylók
         - Sugárvédelmet biztosítók: pl. röntgensugárvédő kagyló
         - Külső mechanikus hatással szembeni védelemet biztosítók: pl. szemhéjplasztikánál alkalmazható védőkagyló
  •  
    A kontaktlencse történetének rövid időrendi áttekintése


    1827. Herschell: A kontaktlencsés korrekció elméleti leírása a tudományos igényeknek megfelelően.

    1886. Galezowski: Terápiás kontaktlencse zselatinból való készítése szürkehályog műtétek utáni alkalmazásra.

    1888. Fick és Kalt: Üvegből készített, az egész szemfelszínt befedő (scleralis) kontaktlencse alkalmazása irregularis astigmia és keratoconus korrigálására.

    1889. Müller: Nagy fokú myopia korrigálása üvegből készített scleralis kontaktlencsével.

    1912. Carl Zeiss és Müller cégek: A scleralis kontaktlencsék gyártása üvegből.

    1929. Csapody: Paraffin lenyomat készítése az emberi szem elülső felszínéről scleralis kontaktlencse készítéséhez.

    1933. Dallos: Individuális, üvegből készült scleralis kontaktlencse elkészítésének módszerei.

    1939. Györffy: Üveg helyett műanyag alapanyag, a polimetilmetakrilát (PMMA) alkalmazása a scleralis kontaktlencse gyártásához. A továbbiakban az üveg nem került alkalmazásra.

    1948. Tuothy: A PMMA alapanyagból készült sclerális lencsék méretének lekicsinyítése. A továbbiakban ezek a szaruhártyára illeszkedő (cornealis) lencsék alkalmazása került előtérbe.

    1955. Wichterle és Lim: Hidroxietilmetakrilát (HEMA) vízfelvételre képes alapanyag előállítása az első lágy kontaktlencse előállításához.

    1950-es évek: Alkalmazásra kerülnek az első presbyopia korrekciójára alkalmas keménylencse típusok.

    1956. Dreifus: HEMA alapanyagból készült lágy kontaktlencse emberi szemen való kipróbálása.

    1961. Wichterle: A HEMA lencsék tömeges előállítási módszerének, a centrifugálöntésnek a bevezetése.

    1970-es évek: Kopolimerizált HEMA és HEMA-mentes lágy lencsék előállítása; gázáteresztő keménylencse alapanyagok bevezetése, majd ezek alkalmazása a tórikus és bifocalis keménylencsék gyártására.

    1980-as évek: Alkalmazásra kerülnek különféle színes, tórikus és bifokális lágylencsék, ezenkívül bevezetésre kerül az első kiterjesztett viselési idejű lágy kontaktlencse típus is.

    1987. Bevezetésre kerül a maximum egy hétig folyamatosan viselhető "eldobható" lágy kontaktlencse típus.

    1990-es évek. Előrelépések a lágy alapanyagú kontaktlencsék gyártási technológiájában: új optikai tulajdonságú bifocalis és multifocalis kontaktlencsék bevezetése, a lágylencsék tömeggyártási módszerének alkalmazása.

    1993. Egy napig viselhető lágylencsék használatának bevezetése.

    1997. Magas oxigénáteresztő-képességű, szilikon-hidrogél alapanyagú lágylencsék bevezetése és kiterjesztett viselésre való alkalmazása.

    1998. Biocompatibilitást biztosító és erős vízmegkötőképességű phosphorylcholin tartalmú lágylencsék bevezetése.

    2003. Új alapanyagú magas oxigénáteresztő-képességű szilikon-hidrogél lencsék napi viselésre való alkalmazása.
    Nyitólap Impresszum Elérhetőség